Ugrás a tartalomhoz

Jeffrey Sachs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jeffrey Sachs
Életrajzi adatok
Született1954. november 5. (70 éves)
Detroit
Ismeretes mint
HázastársSonia Ehrlich Sachs
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • Padma Bushan
  • Harvard Centennial Medal
  • Blue Planet Prize (2015)
  • Global Economy Prize (2009)
  • Fellow of the Econometric Society (1986)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeffrey Sachs témájú médiaállományokat.

Jeffrey David Sachs (IPA: [sæks]; Detroit, 1954. november 5. –)[1] amerikai közgazdász, az egyik világszerte vezető szakértő a gazdasági fejlődés, a globális makroökonómia és a szegénység elleni küzdelem területén. Nemzetközi pénzügyi és inflációs szakértőként szerzett hírnevet, többek között a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tanácsadójaként. Latin-Amerika (különösen Bolívia), Kelet-Európa és Ázsia kormányainak is tanácsot adott a rendkívül magas inflációs ráták csökkentésére, általában nagy sikerrel.[1] A Columbia Egyetem professzora, az ottani Earth Institute(wd) Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója,[2] amelyet már 2002 és 2016 között is vezetett.[2] A Columbia Egyetemen az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának(wd) igazgatója.[2] António Guterres ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója, mint Kofi Annan, Ban Ki Mun idejében.[2] 2002 és 2006 között a ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok(wd) Projekt igazgatója volt.[3] A World Happiness Report társszerkesztője.

A Time magazin 2004-ben és 2005-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a tudósok és gondolkodók kategóriájában,[4][5] az Economist a három legbefolyásosabb élő közgazdász egyikének nevezte.[3] Számos könyvet publikált, köztük három New York Times bestsellert: The End of Poverty (2005), Common Wealth: Economics for a Crowded Planet (2008) és The Price of Civilisation (2011). Utóbbi magyarul is megjelent.[6] Szakmai konferenciák szívesen látott előadója.[7]

Életpályája

[szerkesztés]

Származása

[szerkesztés]

Joan Abrams szociális munkás és Theodore Sachs, a szakszervezeti ügyeket támogató munkajogász második gyermeke. Nővére Andrea Sachs a Times újságírója. A család a jómódú középosztályhoz tartozott. Theodore Sachs szülei, Abraham Sachs és Esther Silverman Oroszországból vándoroltak be az USA-ba;[8] Joan Abrams apja Ausztria-Magyarországról származott, és a második világháború után Csehszlovákából menekült az USA-ba.[9][10] Sachs a zsidó kultúrát és neveltetést fontos tényezőként említi személyiségében.[11]

Tanulmányai

[szerkesztés]

Detroit gazdag külvárosában, a Michigan állambeli Oak Parkban nőtt fel a zsidó közösségben, és az ottani High School(wd)ba járt, amelyet 1972-ben fejezett be. Közgazdasági tanulmányok iránti vágyát Detroitnak tulajdonítja, ahol 1967-ben fehér menekülések(wd)[12] és zavargások(wd)[13] zajlottak. Elmondása szerint gyakran elgondolkodott a városban a gazdagság és a szegénység közötti szakadékon.[14]

1976-ban a Harvard Collegeban summa cum laude(wd) minősítéssel szerzett alapdiplomát, majd 1978-ban a Harvard Egyetemen közgazdaságtanból szerzett mesterdiplomát. Közgazdasági doktori tanulmányait 1980-ban fejezte be a Harvard Egyetemen Factor Costs and Macroeconomic Adjustment in the Open Economy: Theory and Evidence című értekezésével.[2]

Tudományos pályafutása

[szerkesztés]

Szakterülete az egészségügy és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolat, a gazdaságföldrajz, a globalizáció, a piacgazdaság(wd)ra való áttérés, a nemzetközi pénzügyi piacok, a nemzetközi makrogazdasági politika koordinációja, a feltörekvő piacok, a fejlesztési gazdaságtan(wd) és a gazdasági növekedés, a globális verseny és a fejlődő és iparosodott országok makrogazdasági politikája.

1978-ban, még doktori tanulmányai kezdete előtt, beválasztották a Harvard Society of Fellows(wd) tagjai közé.[15][16] 1980-ban lett a Harvard Egyetem Közgazdaságtudományi Karának oktatója, majd 1983-ban professzora.[2]

Az 1980-as és 1990-es években számos gazdasági problémával küzdő ország kormányának adott tanácsot Latin-Amerikában, Kelet-Európában, Ázsiában és Afrikában. Jugoszlávia (1989), Szovjetunió / Oroszország (1991), Bolívia (1985), Lengyelország (1989) gazdasági válságaira „sokkterápiát” javasolt mint megoldást, ami azt jelenti, hogy gyors ütemben alakítják át gazdaságukat magántulajdonon alapuló piacgazdasággá és bekapcsolódnak a nemzetközi gazdasági integrációba.[17]

A posztkommunista országokban végzett kríziskezelő munkáinak befejezése után Sachs a gazdasági fejlődés, a szegénység enyhítése, az egészségügyi és segélyezési politika, valamint a környezeti fenntarthatóság hosszútávú, világméretű kérdései felé fordult.

Az 1990-es évek közepétől napjainkig számos ázsiai országban, többek között Indiában és Kínában is részt vett gazdasági reformokban. Az indiai kormány főtanácsadójaként a vidéki területek egészségügyi alapellátásának fejlesztésével(wd) foglalkozott. Hasonlóképpen együttműködött a kínai kormánnyal számos fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésben, és 2001 és 2003 között magas rangú kormánytisztviselőkkel dolgozott együtt Kína nyugati országrészének fejlesztési stratégiáján.[18]

1995 óta különösen Afrikára összpontosít. Több mint két tucat afrikai országban dolgozott, és több afrikai uniós csúcstalálkozón tanácsadóként segítette az afrikai vezetést. A Clinton-kormány magas rangú tisztviselőivel együttműködve kidolgozta az afrikai növekedési és lehetőségekről szóló törvény (AGOA) koncepcióját. Az azóta eltelt években több afrikai országban – pl. Etiópiában, Ghánában, Kenyában, Malawiban, Maliban, Nigériában, Ruandában, Szenegálban, Tanzániában és Ugandában – dolgozott kormánytanácsadóként:[18] „Évente emberek milliói halnak meg azért, mert túl szegények ahhoz, hogy életben maradjanak […] Ennek a nyomorúságnak véget vethetünk. […] Az alapvető igazság az, hogy a gazdag világ jövedelmének kevesebb mint egy százalékáért senkinek sem kell szegénységben meghalnia a bolygón.”[19]

1995 és 2002 között a Harvard fő gazdasági fejlesztési központjait irányította: 1995 és 1999 között a Harvard Institute for International Development (HIID), majd 1999 és 2002 között a Center for International Development (CID) élén. Ebben a minőségében gazdasági tanácsadási és fejlesztési projekteket felügyelt több tucat országban világszerte. Megalkotta és segített elindítani a Harvard Kennedy School of Government új nemzetközi fejlesztési közigazgatási mesterképzési programját (MPAID).[2]

2002-ben lett a Columbia Egyetem Föld Intézetének igazgatója, valamint a fenntartható fejlődés, továbbá az egészségpolitika és menedzsment professzora.

Kofi Annan nevében 2002 és 2006 között ő elnökölt az ENSZ millenniumi projektjében, amelynek feladata az volt, hogy konkrét cselekvési tervet dolgozzon ki a millenniumi fejlesztési célok elérésére. Az ENSZ Közgyűlése 2005 szeptemberében rendkívüli ülésszakon fogadta el az ENSZ Millenniumi Projektjének legfontosabb ajánlásait.

Kapcsolatban áll a National Bureau of Economic Research(wd) nevű civil szervezettel.[20] Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója volt a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban, valamint az IMF, a Világbank, az OECD, a WTO és az UNDP tanácsadója.

2012-ben Ban Ki Mun elindította az ENSZ Sustainable Development Solutions Network(wd) (SDSN) projektet, melynek vezetésével Sachsot bízta meg.[21]

2013-ban részt vett a Deep Decarbonization Pathways initiativet(wd) projekt elindításában, amely a globális felmelegedés okozta globális hőmérséklet-emelkedés 2°C-ra vagy annál alacsonyabbra való korlátozásának módszereit kutatja.[22]

2015-ben Marcelo Sánchez Sorondo(wd) püspökkel, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiája(wd) kancellárjával együtt megalapította az Ethics in Action for Sustainable Development kezdeményezést. Sachs II. János Pál pápa 1991-es Centesimus Annus[23] és Ferenc pápa 2015-ös Laudato si’[24] enciklikájához is adott tanácsokat a fenntartható fejlődés kérdéseiben.[18]

2016-ban kinevezték a Columbia Egyetem professzorává.[25]

2019-ben és 2020-ban hat vatikáni konferencián tartott előadást. 2021-ben Ferenc pápa a Pápai Társadalomtudományos Akadémia rendes tagjává nevezte ki.[26]

2020 szeptemberében másokkal együtt megalapította a Regenerative Society Foundationt, amellyel azt a célt tűzték ki, hogy a bolygó természeti erőforrásait egy (létrehozandó) regeneratív gazdaságon keresztül újjáépítsék.[forrás?]

Családja

[szerkesztés]

Felesége Sonia Ehrlich[27] gyermekorvos, a One Million CHW Campaign[28] igazgatója, aki 2004 és 2015 között az afrikai Millennium Villages project(wd) (MVP) egészségügyi koordinátora volt.[29] Három gyermekük van: Lisa, Adam és Hannah. Lisa is tudományos pályára lépett. 2009-ben, 26 évesen, már a Columbia Centre on Sustainable Investment[30](CCSI) helyettes vezetője volt.[31]

Nevezetes projektjei

[szerkesztés]

Gazdaságstabilizálás

[szerkesztés]

Gazdaságstabilizáló módszerei sokkterápia néven váltak ismertté, és hasonlóak voltak a két világháború után Németországban alkalmazott sikeres eljárásokhoz. Sachs különleges meglátása az volt, hogy ez a logika olyan gazdaságokra is alkalmazható, amelyekben nincs kollektív emlékezet a szabadpiacra, illetve nincs történelmi múltja a szerződési jog és a tulajdonjog kiegyensúlyozott szabályainak. Álláspontja szerint a forradalom a gazdasági változások természetes eszköze.[32]

A sokkterápia stílusában javasolt gyors privatizációs politikáját különösen bírálták: egy fokozatosabb megközelítés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is, mert a gazdasági reform politikai folyamat, amelyben először konszenzust kell kialakítani.[32] Számos közgazdász, köztük Joseph Stiglitz, azt nehezményezte, hogy ez a radikális neoliberális megközelítés egyrészt hozzájárult a keleti blokk gyors gazdasági összeomlásához,[33] másrészt nemcsak hogy nem tudta fellendíteni a gazdaságot, de lehetővé tette, hogy egy gyakran törvényen kívül cselekvő oligarcha átvegye az irányítást az újonnan privatizált erőforrások nagy része felett.

Boliviában

[szerkesztés]

1986 és 1990 között Sachs a bolíviai elnök tanácsadója volt, és ebben a minőségében segített kidolgozni és végrehajtani egy stabilizációs programot, amely Bolívia inflációs rátáját évi 40 000 százalékról 10 százalékra csökkentette.[34][35] Szerinte az infláció legyőzésének legkevésbé fájdalmas módja a múlttal való tiszta szakítás, a költségvetési és monetáris fegyelem, valamint az elitet védő és a szabadpiacot akadályozó gazdasági szabályozás megszüntetése.[36][32]

Ő volt az egyik megalkotója Bolívia 1988-as adósság-visszavásárlási programjának, amely az 1980-as évek első adósságcsökkentési programja volt, és amelynek eredményeként Bolívia kereskedelmi banki adóssága felére csökkent. Hónapokig tartó feszült tárgyalásokat követően az ország a nemzetközi hitelezők felé fennálló 3,3 milliárdos adósságát dolláronként 11 centért rendezte.[32] Ez akkor Bolívia GDP-jének körülbelül 85%-át tette ki.[2][37] A bolíviai visszavásárlás sikere fontos útmutatás volt a fejlődő országok adósságválságának megoldásában.

Lengyelországban

[szerkesztés]

Amikor 1989 szeptemberében Tadeusz Mazowiecki, a Szolidaritás képviselője lett Lengyelország miniszterelnöke, új kormánya a világ legsúlyosabb pénzügyi válságával – havi 40 százalékos inflációval és az alapvető javak széles körű hiányával, az 1970-es évek vége óta tartó gazdasági és ökológiai hanyatlás következményeivel – szembesült. Kormánya – hasonlóan Magyarország és Csehszlovákia új demokratikus kormányaihoz – az addigi, kapitalizmus és az államszocializmus közötti harmadik úttal való kísérletezés politikája helyett a nyugat-európai gazdasági intézményrendszert kívánta átvenni ill. újra telepíteni.[38]

Sachs átfogó tervet készített a szovjet típusú gazdasági tervezés(wd)től kezdve a piaci gazdaság(wd)ra való áttérésig, amely beépült a Leszek Balcerowicz(wd) pénzügyminiszter vezette lengyel reformprogramba. David Lipton(wd)nal, az IMF közgazdászával együtt javaslatot dolgoztak ki az összes ingatlan és vagyontárgy állami tulajdonból magántulajdonba való gyors átalakítására. Ez számos versenyképtelen gyár bezárását eredményezte.[39] Sachs határozottan a kapitalizmusba való gyors átmenet mellett állt. Először amerikai típusú vállalati struktúrákat javasolt, amelyekben professzionális menedzserek felelnek a sok részvényesnek, és a tőzsde nagy gazdasági szerepet kap. Ettől a lengyel hatóságok idegenkedtek, ezért azt javasolta, hogy a privatizált vállalatok részvényeinek nagy részét magánbankok kezébe adják.[40] Ennek eredményeként ugyan gazdasági hiány és infláció keletkezett, de az árak végül stabilizálódtak.[38] A lengyel kormány 1999-ben Sachsnak adományozta az egyik legmagasabb kitüntetését, a Lengyel Érdemrend parancsnoki keresztjét;[2] a Krakkói Gazdasági Egyetem(wd)től pedig 2007-ben tiszteletbeli doktori címet kapott.[41]

Jugoszláviában

[szerkesztés]

Jugoszlávia 1989-ben megkötötte az IMF-fel az úgynevezett „Marković-Sachs-programot”, amely csak az IMF nyomására jött létre. 1989/90-ben néhány hónapon belül radikális importliberalizációt hajtottak végre, melynek során 2435 vállalat ment csődbe, összesen 1,3 millió alkalmazottal. Jugoszlávia bruttó nemzeti terméke 1990-ben 7,5 százalékkal, 1991-ben pedig 15 százalékkal csökkent.[42]

Szlovéniában és Észtországban

[szerkesztés]

1991-ben Sachs tanácsot nyújtott a szlovén kormánynak, 1992-ben pedig az észt kormánynak egy új nemzeti valuta bevezetéséről. A pénzügyi reform mindkét esetben sikerrel és lehetővé tette ezeknek az országoknak, hogy véget vessenek a hiperinflációnak és helyreállítsák a monetáris stabilitást.[2]

Észtországgal egy harwardi tanítványa, Ardo Hansson révén került kapcsolatba, akinek pályafutását ő indította el,[43] s aki később az Észt Központi Bank elnöke lett.[44][45]

Oroszországban

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Stratégia a szegénység ellen

[szerkesztés]

„A történelmet a gazdagok írják, ezért mindenért a szegényeket hibáztatják.”[46]

Sachs elkötelezett a rendkívül szegény országok széles körű adósságkönnyítés(wd)e mellett és a betegségek, különösen a HIV/AIDS elleni küzdelemben a fejlődő országokban. Szerinte, ha a nyugati országok, különösen az USA, betartják ígéretüket, miszerint a bruttó nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát globális fejlesztési programokra fordítják, a szélsőséges globális szegénység 2025-ig felszámolható. A szegénység vége[47] című könyvében a hagyományos, felülről lefelé irányuló fejlesztési politikával szemben – amely szerint a kevésbé fejlett országoknak nyújtott segélyeket a nyugati kormányoknak és az NGO-knak kell megtervezniük és adományozniuk – egy alulról felfelé építkező megvalósítást javasolt, amelyben a kedvezményezett országok adnák meg az adományozóknak a beruházási célokat.

Millennium Villages Project

[szerkesztés]

Az általa irányított Millennium Villages Project (MVP) tíz afrikai országban működött, több mint 500 000 embert érintve. Az MVP jelentős sikereket ért el a mezőgazdasági termelés növelésében, a gyermekek alultápláltságának csökkentésében és a gyermekhalandóság arányának csökkentésében, eredményeit több, szakértők által lektorált publikációban ismertették. A millenniumi fejlesztési célok elérését szolgáló integrált vidékfejlesztés alapkoncepciói időlözben már országos szinten alkalmazásra kerülnek Nigériában és Maliban, továbbá számos más ország is felhasználja őket a nemzeti szegénységellenes programok támogatására.[18]

Nézetei

[szerkesztés]

Görög gazdasági válság

[szerkesztés]

2015 júliusában, a görög gazdasági válság idején, Heiner Flassbeck(wd), Thomas Piketty, Dani Rodrik és Simon Wren-Lewis(wd) közgazdászokkal együtt, nyílt levelet tett közzé Angela Merkelhez, amelyben felszólította, hogy csökkentse Görögország adósságát, és adjon hosszú időt az ottani kormánynak a fennmaradó adósság visszafizetésére: ”Az a végtelen megszorítási politika, amelyet Európa rákényszerített Görögország lakosságára, egyszerűen nem működik. […] Az adósság a bruttó hazai termék 175 százalékára emelkedett, ami fizethetetlen. A gazdaság összeomlott, az adóbevételek zuhanórepülésben vannak, a termelési és foglalkoztatási adatok alacsonyak, a vállalatok pedig tőkehiányban szenvednek. […] A humanitárius következmények hatalmasak: a gyermekek 40 százaléka él szegénységben, a csecsemőhalandóság az egekbe szökött, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig közel 50 százalék. […] A Berlinben és Brüsszelben kieszelt gyógyszer rosszabb, mint maga a betegség. […] Meg kell engednünk Görögországnak, hogy csökkentett adósságait hosszú távon törlessze. Most van itt az ideje, hogy újragondoljuk a kudarcba fulladt megszorítási politikát. Ehhez részben el kell engedni a görög adósságokat, és egyúttal el kell fogadni a Görögországban sürgősen szükséges reformokat”.[48] A tárgyalások során Sachs számos Twitter üzenetben fejezte ki felháborodását a német pénzügyminiszter hozzáállása miatt: „Schäuble teljesen ellenzi Görögországot, viselkedése teljesen irracionális. […] Schäuble csak követeléseket támaszt, de megoldásokat nem kínál. […] Görögország lehet, hogy inkompetens, de a német kormány vezetői kegyetlenek. […] Görögországnak […] adósságcsökkentésre van szüksége, ahogyan azt Németország is megkapta 1953-ban a londoni adósságkonferencián.”[49]

Katolikus Egyház

[szerkesztés]

Sachs régóta támogatja a fejlődő országokban a fogamzásgátlás széles körű elterjesztésén keresztül a születési ráta csökkentését,[50] ami nehezen egyeztethető össze a katolikus társadalmi tanításokkal és az egyház a globális gazdasági fejlődésről és a környezetvédelemről szóló vitákban képviselt álláspontjával. Sorondo püspök mégis helyeselte Sachs (módosított) nézeteit: „Ferenc pápa támogatja a ’felelős szülői szerepet’, amelyet VI. Pál pápa is megfogalmazott. Ez az elgondolás azt jelenti, hogy a családok, azaz az anyák és apák együttesen, észszerű döntést kell hozzanak a gyermekvállalásról, figyelembe véve körülményeiket, és elsődleges célként szem előtt tartva gyermekeik boldog jövőjét. […] Az abortuszhoz való hozzáférés minden nemzet saját döntése. A fenntartható fejlődési célok és a 2030-as menetrend (a 2030-ig megvalósítandó 17 globális cél listája) nem említi az abortuszt, és nem támogatja azt.”[51]

Szerinte a pápa a „legmeggyőzőbb vezetői hang a bolygón”, a katolikus egyház társadalmi tanításai „abszolút fontosak és meggyőzőek, etikus világképet nyújtanak, és etikai keretet biztosítanak a gazdaság számára. Az amerikai közgazdaságtan túl gyakran a brit liberalizmuson alapul, egy olyan hagyományon, amelynek etikai dimenziója két szóban foglalható össze: ’Hagyjatok békén!’”[52]

IMF

[szerkesztés]

Sachs – főképp az 1990-es években – többször bírálta az IMF-et annak politikája miatt, és a bankárokat hatástalan befektetési stratégiákkal vádolta: ”Itt az ideje, hogy a világ komolyan megvizsgálja a Nemzetközi Valutaalapot. Az elmúlt három hónapban ez a kis, titokzatos intézmény 350 millió embernek diktálta a gazdasági feltételeket Indonéziában, Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és Thaiföldön. Több mint 100 milliárd dollárt tett kockára az adófizetők pénzéből kölcsönök formájában. […] Miközben az IMF az „átláthatóságról” papol, döntéseiről gyakorlatilag semmilyen érdemi nyilvános dokumentációt nem nyújt, kivéve néhány oldalnyi sajtóközleményt, amelyekből hiányoznak a programjainak komoly szakmai értékeléséhez szükséges technikai részletek. Figyelemre méltó, hogy a nemzetközi közösség ezt a helyzetet normálisnak fogadja el. […] Három általános következtetés vonható le. Először is, az IMF túl nagy hatalommal rendelkezik: egyetlen ügynökség sem lehet felelős a fejlődő világ felének gazdaságpolitikájáért. Másodszor, az IMF végrehajtó testületének feladata a személyzet felügyelete, nem pedig a személyzet javaslatainak automatikus jóváhagyása. Ideje, hogy a testület az IMF műveleteinek előkészítő szakaszában külső szakértőkkel konzultáljon, és nemzetközi véleményt kérjen az ázsiai válság okairól és politikai következményeiről. Harmadszor, az IMF tevékenységét nyilvánosságra kell hozni, hogy a szakmai vita és "professzionalizmusához, különösen mivel (minden hibája ellenére) a Alap biztosan még sok éven át fontos szerepet fog játszani.”[53]

„Az IMF megpróbálja irányítani a világ nagy részét, és természetesen nem tudja ezt hatékonyan megtenni. Több mint 60 országban van programja, és gyakorlatilag diktálja (vagy megpróbálja diktálni) ezeknek az országoknak a gazdaságpolitikáját. Ez lehetetlen és ostoba feladat. Az IMF-nek nincs különösebb szakértelme a volt kommunista világ átmeneti társadalmaiban vagy az afrikai gazdasági fejlődésben. Ezeken a területeken csúfos kudarcot vallott. […] A Világbank helyzete sem jobb. Ő is megpróbálja irányítani a világot, vagy legalábbis a világ legszegényebb részét. Ő is rendkívül túlterjeszkedett.”[54]

US szankciók Venezuela ellen

[szerkesztés]

Egy 2019-es, Sachs és Mark Weisbrot által írt jelentés[55] szerint Venezuelában 2017 és 2018 között a halálesetek számának 31%-os növekedését az USA által 2017-ben kivetett szankciók okozhatták, és hogy 40 000 ember halhatott meg emiatt.[56] Továbbá: „A szankciók megfosztják a venezuelaiakat az életmentő gyógyszerektől, orvosi felszerelésektől, élelmiszerektől és más alapvető importtermékektől.”[57] Weisbrot kijelentette, hogy „nem tudja bizonyítani, hogy ezek a többlethalálozások a szankciók következményei, de azt mondta, hogy a növekedés párhuzamosan zajlik az intézkedések bevezetésével és az olajtermelés ezzel járó csökkenésével.”[57]

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője visszautasította a vádakat: „[…] a jelentés spekulációkon és feltételezéseken alapul. A venezuelai gazdasági helyzet évtizedek óta romlik […] Maduro alkalmatlansága és rossz gazdálkodása miatt.[58] Nicolás Maduro és korrupt társai kizárólagos felelősséget viselnek a venezuelai nép szenvedéseiért, több mint 3 millió venezuelai meneküléséért más országokba és a számtalan halálesetért. Szankcióink válaszul születtek korrupciójukra, rossz gazdálkodásukra és visszaéléseikre, és hozzájárulnak ahhoz, hogy elvegyük a Maduro-rezsimtől azokat a forrásokat, amelyeket a venezuelai nép elnyomására használ.”[57]

A COVID-19

[szerkesztés]

A járvány kitörésének okára / helyére vonatkozó találgatások során – az USA-ban Kína volt a favorit és Donald Trump rendszeresen kínai kórnak (china disease) nevezte[59][60] – Sachs kijelentette, hogy a COVID-19 „nagy valószínűséggel egy amerikai támogatást élvező laboratóriumi kutatási programból származik […] Természetesen lehetséges a természetes terjedés is. Jelenleg mindkét hipotézis elfogadható.”[61] 2022 augusztusában egy Robert F. Kennedy Jr. podcastban azzal vádolta az amerikai National Institutes of Health(wd) tisztségviselőit és Anthony Fauci amerikai egészségügyi és humánszolgáltatási biztost, hogy „nem őszinték” a COVID eredetével kapcsolatban.[62]

Sachs volt a The Lancet(wd) című folyóirat COVID-19 bizottságának elnöke, amely 2022 október 8-án egy 57 oldalas átfogó jelentést tett közzé a világjárványról, amelyben számos javaslatot is megfogalmaztak jövőbeli világjárványok kezelésre.[63] A jelentés a vírus eredetét illetően csak annyit mondott, hogy további vizsgálatokra van szükség annak tisztázásához: ”Nem tudjuk, honnan származik a SARS-CoV-2, a vírus, amely ezt a világjárványt okozta. Egyes tudósok feltételezik, hogy egy piacról származik. Sok tudós attól tart, hogy a SARS-szerű vírusokkal kapcsolatos munka során egy laboratóriumból került ki.” […] „Mindkét hipotézis életképes. Egyiket sem sikerült megcáfolni.”[64]

Orosz invázió Ukrajnában

[szerkesztés]

Szerinte[65] “az Egyesült Államok provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy egy 1990-es évek elején kidolgozott terv szerint agresszíven bővítette a NATO-t. Az amerikai kormány hazudott erről a történelemről, beleértve szerepét több rezsimváltási műveletben.[66] Ukrajna tragikus módon középen ragadt. Ezt ma már számos dokumentum támasztja alá. A háború teljes egészében elkerülhető lett volna, ha az Egyesült Államok nem törekedett volna a NATO ukrajnai terjeszkedésére, ha az Egyesült Államok nem csatlakozott volna a 2014. februári puccshoz Viktor Janukovics ukrán elnök ellen, ha az Egyesült Államok betartotta volna a Minszk II. megállapodást, és ha az Egyesült Államok 2021 decemberében és 2022 januárjában nyíltan és bölcsen tárgyalt volna Oroszországgal. A háború 2022 márciusában vagy áprilisában egy Ukrajna semlegességén alapuló békeegyezénnyel véget érhetett volna, ha az Egyesült Államok nem avatkozott volna be az egyezmény megakadályozására.”[67][68] (Békés rendezésre szólított fel 2022 decemberében is, amikor a Nemzeti Bank meghívására[68] Magyarországon járt és Orbán Viktorral találkozott.)[69]

A neokonzervatívok, köztük Joe Biden, az 1990-es évek vége óta törekedtek arra, hogy az USA kiterjessze a NATO-t Ukrajnára (és Grúziára) – annak ellenére, hogy Oroszország ezt a nemzetbiztonságát fenyegető egzisztenciális veszélynek tekintette, és ezt többször is világossá tette –, „megvetették, figyelmen kívül hagyták vagy megakadályozták a békés rendezés és a reménytelen és veszélyes konfliktus befejezésének többszörös lehetőségét, gyakran terjesztve azt a nagy hazugságot, hogy Oroszország, nem pedig az USA az, aki nem hajlandó tárgyalni.”[70][71] “Oroszország jelentős tűzerővel rendelkezik, és vakmerőség az ország legyőzéséről beszélni […] az USA – úgy tűnik – azt hiszi, hogy katonailag legyőzheti Oroszországot, és a Nyugat támogatja Ukrajnát az Oroszország kiszorítására tett erőfeszítéseiben. Ennek alapján Ukrajna úgy döntött, hogy nem folytatja a tárgyalásokat […] Ehelyett megváltoztatta a hangnemet, és kijelentette, hogy most már az a céljuk, hogy legyőzzék Oroszországot. Ez a háború, a globális veszélyek, és a gazdasági károk eszkalálódását és egy elvesztett lehetőséget jelent, hogy megtaláljuk a konfliktusból kivezető utat."[72]

2022 júniusában Sachs a tudomány és kultúra több rangos képviselőjével közösen közzétett egy nyílt levelet, amely tűzszünetre szólított fel, és megkérdőjelezte a nyugati országok Ukrajnának nyújtott folyamatos katonai támogatását: „A Nyugatnak egységesen kell fellépnie Oroszország ukrajnai agressziójával és további revánsiszta követeléseivel szemben. Az ukrajnai háború folytatása azonban nem megoldás a problémára. […] A Nyugatnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a felek a közeljövőben tárgyalásos megoldáshoz jussanak. Csak így lehet megelőzni egy évekig tartó, végzetes helyi és globális következményekkel járó kimerítő háborút, valamint egy olyan katonai eszkalációt, amely akár a nukleáris fegyverek alkalmazásáig is elmehet.”[73]

Az Északi Áramlat gázvezeték 2022 szeptemberi megrongálását követő tetteskeresés kapcsán (Oroszok?[74][75] Amerikaiak?[76][77] Ukránok?[78][79] NATO?...) Sachs úgy vélte, hogy az Egyesült Államok is lehet a tettes. (Meggyőződése, hogy az USA-ban nem lehet megbízni.[80]) 2023 februárjában az orosz kormány felkérésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tett nyilatkozatában nem nevezett meg gyanúsítottat: „a szabotázs következményei óriásiak, nemcsak a gazdasági veszteségek miatt, hanem a határokon átnyúló infrastruktúrát, köztük a tenger alatti internetkábeleket és a tengeri szélerőműveket fenyegető fokozott veszély miatt is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felelőssége, hogy foglalkozzon azzal a kérdéssel, hogy ki követhette el a cselekményt, hogy az elkövetőt nemzetközi bíróság elé állítsa, kártérítést követeljen a károsultaknak, és megakadályozza a jövőbeni hasonló cselekményeket.”[81][68]

2023 márciusában az USA-ban élő Yuriy Gorodnichenko(wd) ukrán közgazdász nyílt levélben[82] tiltakozott Sachs Ukrajnával kapcsolatos nézetei ellen, amelyet több mint 300 közgazdász is aláírt.

Az USA kivételessége

[szerkesztés]

„Ha van valami, amit az Egyesült Államok nem szeret, az a semlegesség. 'Vagy velünk vagy, vagy ellenünk' – ez az alapállása, amely arrogancián alapul és szinte soha nem vezet sikerre.”[65]

„Az Amerikai Egyesült Államok régóta kivételes nemzet(wd)nek tekinti magát, sőt Isten új Izraelének, amelynek feladata a világ megváltása. Ez a nézet mindkét párt támogatását élvez, és mély gyökerei vannak az ország történelmében, kultúrájában és vallási hagyományaiban. Az amerikai kivételességet dicsőítő legutóbbi megnyilvánulások között említhető Ronald Reagan leírása, amelyben Amerikát ’a dombon ragyogó városnak’ nevezte, valamint Madeleine Albright `’pótolhatatlan nemzetnek’ titulálta. Reagan a puritán vezető John Winthropra utalt, aki Jézus szavait idézve (Máté 5:14)[83] a gyarmati településeket ’a dombon álló városnak’ nevezte, amelyre a világ szemei szegeződnek. Az amerikai kivételességet a nemzet polgári vallásának is nevezik."[84] (Ennek a hitnek a veszélyességére már 1989-ben figyelmeztetett William Fulbright szenátor – érdekes módon ugyanerre a Máté Evangéliumi mondatra hivatkozva: „A történelmi esélyek ellenünk szólnak. Mi, az Egyesült Államok, a múlt oly sok nagyhatalmának útjára léphetünk – a hatalmi politika és a másik nagyhatalommal való esztelen rivalizálás útjára, az ókori Athén és a múlt század egykor hatalmas, mára bukott európai birodalmainak útjára – egykori nagyszerű ígéretünk, a ’város a dombon’ ígérete jelzálogba került és végül feláldoztuk a hatalom arroganciájának.”[85])

A 2018-ban megjelent A New Foreign Policy című könyvében[86] Sachs amellett érvel, hogy az USA kivételes nemzetként való önfelfogása már a 20. században anakronisztikus volt és egy sor külpolitikai hibához vezetett: például háborúkhoz, rendszerváltásokhoz és szankcionált rezsimekhez. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok világviszonylatban a kereskedelem, az ipari termelés és a népesség aránya tekintetében relatíve veszített jelentőségéből, Sachs arra figyelmezteti az amerikai külpolitikát, hogy ne szigetelje el magát még jobban. Számára az „új selyemút” és a kínai kezdeményezés, a Globális Energiahálózati Együttműködés és Fejlesztés a kölcsönös előnyök érdekében történő sikeres nemzetközi együttműködés példái. Oroszország 1990-es évekbeli átalakulását az Egyesült Államok nem ismerte el, és nem nyújtott segítséget az orosz gazdaság átalakulási nehézségeihez. Emellett a NATO keleti bővítése(wd) az USA és Oroszország közötti konfliktus másik alapvető oka. Ehelyett az USA-nak jobban be kellene kapcsolódnia az ENSZ-be, ratifikálnia kellene a még fennálló egyezményeket és újra csatlakoznia kellene a Párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez, növelnie kellene a fejlesztési segélyeket, továbbá az ország gazdasági igényeihez kellene igazítania a migrációt.

2003 végén, amikor George W. Bush újabb 87 milliárd dollárt kért a kongresszustól az iraki háború finanszírozására, Sachs a Boston Globe{wd|Q824451}}ban elítélte a kormányt, amiért az egy drága olajháborút folytat, miközben elhanyagolja az 500 millió nyomorgó afrikait. Cikkében felidézte a közel-keleti despotákkal kötött amerikai szövetségek szégyenteljes történetét, „hogy az olaj tovább folyjon”; és figyelmeztetett, hogy ez a politika az Egyesült Államokkal szembeni hatalmas ellenszenvet generál. Szerinte a világ nem fogja a végtelenségig tűrni egy, az emberiség kevesebb mint 5 százalékát reprezentáló ország uralmát, és az amerikai nép végül nagy árat fog fizetni hatalmi fantáziájáért.[40]

A pénzügyi korrupció globális rendszere

[szerkesztés]

2016-ban, a Panama-akták botránya kapcsán Sachs kifejtette, hogy a pénzügyi korrupció globális rendszere jobban függ a büntetlenségtől, mint a titoktartástól, mert a gazdagok és a hatalmasok (személyek, testületek, országok) még akkor is megmenekülnek a büntetés elől, amikor a visszaéléseik teljes nyilvánosság előtt zajlanak. Bár a Nyugat jogosan támadja a legmagasabb szintű politikai korrupciót – Afganisztántól és Nigériától Malajziáig, Brazíliáig, Dél-Afrikáig, a FIFA-ig, … –, a korrupciós csatornák és paradicsomok túlnyomóan a "nagyfiúk" – az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – tulajdonában és működtetésében vannak, és teljes mértékben függenek a teljes büntetlenségtől.[87] E két ország áll a globális visszaélések rendszerének középpontjában – Nagy-Britannia teremtette meg a globális pénzügyek modern világát a 19. században, a Wall Street pedig a második világháború után lett társvezető –, úgyhogy szerinte a korrupció elleni harcot náluk kellene elkezdeni.[88]

Izrael, USA, palesztinok

[szerkesztés]

2021-es írásában[89] Sachs kijelentette, hogy „Az emberi jogok emberi jogok, és az ENSZ Alapokmánya értelmében a nemzetközi jog részét képezik. Akár Hszincsiangról és az ujgurokról, akár Mianmarról és a rohingjákról, akár Izraelről és a palesztinai arabokról van szó, a nemzetközi jog védelmének helyes módja az ENSZ, kezdve az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának égisze alatt folyó független vizsgálattal.”[90]

Sachs rendszeresen és következetesen bírálja Izrael és az USA palesztinokat illető politikáját, mint ahogy ezt pl. Noam Chomsky,[91] Nahum Goldmann,[92] a Zsidó Világkongresszus alapítója és 1947–77 közötti elnöke, Bernie Sanders[93] és J. William Fulbright[94] szenátor, vagy a magyar származású Holokauszt túlélő Stephen Kapos[95][96] is tette. Legélesebben 2021-ben fogalmazott:[89] „Izraelnek a legutóbbi brutális gázai támadását igazolni próbáló kísérlete üresnek hangzik mindenki számára, aki ismeri az izraeli eseményeket, ahol Benjámín Netanjáhú miniszterelnök kormánya arabellenes rasszisták támogatásával szisztematikusan, kegyetlenül és kitartóan megsérti az arab lakosság alapvető emberi jogait.[97] […] Netanjáhú azt állítja, hogy a zsidó nép nevében cselekszik. Ez azonban biztosan nem igaz. Sok zsidó szerte a világon, köztük én is, elutasítja Netanjáhú rasszista politikáját.[98] […] Amerikai állampolgárként mélyen aggaszt az amerikai kormány (térd)reflexszerű, automatikus támogatása Izraelnek.[99] […] Az igazság az, hogy az amerikai kormány kritika nélküli támogatása Izrael iránt inkább az evangélikus keresztények(wd)től […] függ, mint az amerikai zsidóktól, akiket Netanjáhú tettei mélyen megosztanak.[100] […] Ráadásul a […] Donald Trump által Izraelnek az elmúlt években adott blankó csekk ösztönözte a szélsőséges rasszizmust az izraeli társadalom egyes részeiben, és az izraeli vezetőkben azt az érzést keltette, hogy semmilyen visszaélés, amit elkövetnek vagy eltűrnek, nem ingathatja meg az amerikai kormány támogatását”.[101]

EU és USA

[szerkesztés]

2025. február 19-én Sachs az Európai Parlamentben tartott beszédében egyebek között felszólította Európát, hogy szabaduljon meg az USA befolyásától és alakítsa ki saját külpolitikai irányvonalát. (A teljes beszéd: videón angolul[102] ill. német szinkronnal[103] és leiratban angolul[104] ill. németül[105])

USA és Kína

[szerkesztés]

A Szovjetunió összeomlását – s azzal a hidegháború befejeződését – követően egy ország sem jelentett kihívást az USA egyeduralmi státuszának, bár Oroszország nem adta fel nagyhatalmi ambícióit.[106] Viszont „Kína gyors technológiai fejlődése megdöbbentette az amerikai döntéshozókat, különösen a nemzetbiztonsági apparátusban. A ’Made in China 2025’(wd) program egy merész, magabiztos és mégis teljesen reális nyilatkozat Kína azon szándékáról, hogy kifejlessze a 21. század kulcsfontosságú technológiáit a fejlett számítástechnika, a robotika, a megújuló energia, a precíziós orvostudomány, a mezőgazdaság és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedés terén. Kína egyik legjelentősebb ambiciózus terve, hogy úttörő szerepet vállaljon egy világméretű, megújuló villamosenergia-hálózat kiépítésére, amely a maga nemében és nagyságrendjében az első. Trump kereskedelmi háborújának az a célja, hogy leállítsa Kína szemtelenségét.”[107]

Sachs az USA és Kína közötti szorosabb kapcsolatok mellett érvel, és figyelmeztet a köztük lévő feszültségek veszélyére: „Az amerikai politikusok azt kockáztatják, hogy ’szörnyű hibát’ követnek el a Kínával való feszültség fokozásával […] Már a legutóbbi hidegháború is elég veszélyes volt […] Ez a mostani még veszélyesebb lenne. Teljesen félreértve és félrevezetve sok amerikai Kínára akarja ráterhelni, és azt gondolja, hogy mi irányítjuk a show-t, ami egy nagyon veszélyes gondolkodásmód.”[108]William Fulbright szenátor már 1966-ban figyelmeztetett: ”Kína Ázsia legfőbb hatalma, s bármit is teszünk vagy mondunk, az is marad.”[109]

„Az alapvető tény az, hogy Kína bruttó hazai termelése (GDP) 2023-ban 5,2 százalékkal nőtt, míg az Egyesült Államokban 2,5 százalékkal. Egy főre vetítve a növekedési különbség még nagyobb: Kínában 5,4 százalék, míg az Egyesült Államokban 2 százalék. Kína 2024-ben ismét jelentősen megelőzi az Egyesült Államokat. Az amerikai sajtó heves retorikája ellenére nincs jelentős növekedési válság. Igen, Kína gazdagodásával lassul, de még mindig jelentősen gyorsabban növekszik, mint az Egyesült Államok és Európa. Természetesen vannak problémák, de a legfontosabbak az Egyesült Államokból erednek, nem a kínai gazdaságból.”[65]

„Már nem az USA vezette világban élünk, sőt, még csak nem is az USA és riválisa, Kína között megosztott világban. Már egy többpólusú világba léptünk, amelyben minden régiónak megvan a maga problémája és szerepe a világpolitikában. Egyetlen ország és egyetlen régió sem határozhatja meg többé mások sorsát. Ez egy összetett és zajos környezet – ahol egyetlen ország, régió vagy szövetség sem irányítja a többit. […] A többpólusú világ irányítása tele van nehézségekkel. Sürgősen több párbeszédre van szükségünk más országokkal, és túl kell lépnünk saját kormányaink leegyszerűsítő propagandáján. Itt Nyugaton naponta bombáznak minket nevetséges hivatalos narratívákkal, amelyek többsége Washingtonból származik: Kína a legnagyobb fenyegetés a világra, és csak a NATO menthet meg minket. Ezek a naiv történetek, amelyeket az Egyesült Államok külügyminisztériuma szüntelenül terjeszt, nagyban akadályozzák a globális problémamegoldást. Hamis gondolkodásmódok csapdájába ejtenek bennünket, sőt olyan háborúkba is, amelyeknek soha nem lett volna szabad bekövetkezniük, és amelyeket inkább tárgyalásokkal, mint eszkalációval kell megállítani.”[110]

Christopher Layne (International Affairs) hasonlóan látja: „Ha az Egyesült Államok nem tud eleget tenni ennek a tektonikus geopolitikai változásnak, akkor nagy az esélye egy kínai-amerikai háborúnak – ahogyan ez mindig is így van a hatalomátadások idején. Azonban függetlenül attól, hogy a változás békésen vagy erőszakosan történik, a Pax Americana napjai meg vannak számlálva.”[111]

Főbb publikációi

[szerkesztés]

A következő táblázatban felsorolt írások csak egy csekély töredékét képezik publikációinak. Egy sokkal bővebb lista Jeffrey Sachs Curriculum Vitae (2020) 6–52. oldalán található. Weboldalán olvashatók könyveinek tartalmi összefoglalói, valamint sok írásának teljes szövege: újságcikkek, folyóiratok, tanulmányok. A fejlécében levő nyilakra kattintva a felsorolás Év ill. Megnevezés szerint csökkenő / növekvő sorrendbe rendezhető.

Év Megnevezés
1984 Theoretical Issues in International Borrowing. Princeton Studies In International Finance. no 54,1984 július, ISBN 0-88165-226-1
1985 Economics of Worldwide Stagflation. Harvard University Press, Cambridge, Mass. 1985, ISBN 0-674-23475-8 (társszerző: Michael Bruno)
1989/91 NBER Series on Developing Country Debt and the World Economy, University of Chicago Press 1989/90 (szerkesztő).
  • Summary Volume: Developing country debt and the world economy, ISBN 0-226-73338-6
  • Volume 1: Developing Country Debt and Economic Performance – The international financial system, ISBN 0-226-73332-7
  • Volume 2: Developing Country Debt and Economic Performance – Country studies. Argentina, Bolivia, Brazil, Mexico, ISBN 0-226-73333-5
  • Volume 3: Developing Country Debt and Economic Performance – Country studies. Indonesia, Korea, Philippines, Turkey, ISBN 0-226-73335-1
1991 Peru's Path to Recovery, The Brookings Institution, 1991 (társszerző Carlos Paredes)
1993 Macroeconomics in the global economy. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. ISBN 0-13-544206-0 (társszerző: Felipe Larraín Bascuñán) németül: Makroökonomik in globaler Sicht (Macroeconomics in the global economy). Oldenbourg Verlag, München, 2001, ISBN 3-486-25826-5
1994 Poland’s jump to the market economy (Lionel Robbins Lectures; 3). MIT Press, Cambridge, Massachusetts. 1994, ISBN 0-262-69174-4
1994 The Transition in Eastern Europe, szerkesztők: Olivier Jean Blanchard, Kenneth A. Froot, Jeffrey Sachs. National Bureau of Economic Research és University of Chicago Press, 1994
1995 Russia and the Market Economy (BBC) orosz nyelven
1997 The rule of law and economic reform in Russia (John M. Olin: Critical Issues Series). Westview Press, Boulder, Colorado. 1997, ISBN 0-8133-3314-8 (társszerkesztő: Katharina Pistor)
1997 Recipe For Success The Telegraph India, 1997-07-07
1997 The IMF Is a Power Unto Itself The Financial Times, 1997-12-11
2001 Development economics. Inframarginal versus marginal analysis. OUP, Oxford 2001, ISBN 0-631-22003-8
2004 COMMENT: Don't fall for Washington's spin on Haiti The Financial Times, 2004-03-01
2005 The end of poverty : Economic Possibilities for Our Time[112] (Előszót írta Bono) németül: Das Ende der Armut. Ein ökonomisches Programm für eine gerechtere Welt Edition Pantheon, München, 2006, ISBN 3-570-55012-5 Matolcsy György könyvismertetése Heti Válasz, 2008. 01. 31.
2005 Investing in development: A practical plan to achieve the Millennium Development Goals.” UN Millennium Project, New York (2005). németül: In die Entwicklung investieren. Ein praktischer Plan zur Erreichung der Millenniums Entwicklungsziele (). Vereinte Nationen, New York, 2005
2008 Common Wealth: Economics for a Crowded Planet németül: Wohlstand für viele. Globale Wirtschaftspolitik in Zeiten der ökologischen und sozialen Krise . Siedler, München, 2007, ISBN 978-3-88680-860-1
2009 The Surrealism of the Afghan Surge The Huffington Post, 2011-11-18
2009 Aid Ironies[113] The Huffington Post, 2011-11-03
2011 The price of civilization : reawakening American virtue and prosperity(wd) New York: Random House. ISBN 978-1-4000-6841-8 (Mihályi Péter Könyvismertetése Közgazdasági Szemle, 2012. április. Matolcsy György Könyvismertetése Heti Válasz, 2012-01-19)
2011 A Real Jobs Program The Huffington Post, 2011-11-11
2011 Gorbachev and the Struggle for Democracy The Huffington Post, 2012-01-19
2011 Message to Wall Street The Huffington Post, 2011. 11. 11.
2015 The Age of Sustainable Development. Columbia University Press, New York, 2015, ISBN 978-0-231-17315-5[114]
2017 Building the new American economy : smart, fair, and sustainable. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-54528-0 Előszó: Bernie Sanders
2017 Corporations need to look beyond profits 2017. 09. 17.
2018 A New Foreign Policy. Beyond American Exceptionalism. Columbia University Press. New York, 2018, ISBN 978-0-231-18848-7
2019 Economic Sanctions as Collective Punishment: The Case of Venezuela közösen Mark Weisbrot-tal, a Center for Economic and Policy Research (CEPR) társigazgatójával.
2019 Six Transformations to achieve the Sustainable Development Goals (társszerzők: Jeffrey D. Sachs, Guido Schmidt-Traub, Mariana Mazzucato, Dirk Messner, Nebojsa Nakicenovic & Johan Rockström) Nature Sustainability volume 2, pages 805–814 (2019)
2020 The ages of globalization : geography, technology, and institutions. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-19374-0[115]
2023 The new world economy
2023 What Ukraine Needs to Learn from Afghanistan 2023-02-13
2024 Diplomatie oder Desaster. Zeitenwende in den USA – Ist Frieden möglich? Westend Verlag, Neu-Isenburg 2024, ISBN 978-3-86489-478-7

Magyarul megjelent írásai

[szerkesztés]

Magyar nyelvű írások, amelyek róla szólnak, vagy rá hivatkoznak, az Arcanumban találhatók. A felsorolás a fejlécében levő nyilakra kattintva Év ill. Megnevezés szerint rendezhető.

Év Megnevezés
2016 A civilizáció ára – Az amerikai értékek és a visszatérés a prosperitáshoz, Gondolat (a 2011-es The price of civilization magyar fordítása)
2000 Mi a teendö?, Valóság, 1995. május, 111-115
1990 A Brady terv működőképességének feltételei Külgazdaság 1990. január, 21–33. o.
2000 Elmaradottság és globalizáció: a technológiák szerepe Valóság, 2000-09-01, 115-120. o.
2014 Jeffrey Sachs és David Lipton memoranduma Lengyelország aktuális gazdasági kérdéseiről Az 1989 augusztus 5-i The neoliberal project of the Polish system change előadás szövege. Eszmélet, 2014, 102. szám, 163–170. o.
1999 Reformáljuk meg a Nemzetközi Valutaalapot és a Világbankot! Élet és Irodalom, 1999. 11. 12. 4. o.
1990 David Lipton – Jeffrey Sachs A piacgazdaság létrehozása Kelet-Európában és a lengyel példa Mozgó Világ, 1995, 8. szám 93–113. o.
1995 Jeffrey Sachs a régióról – Szociális csapdában Figyelő, 1995-10-05, 11. o. Telefoninterview
1993 Jeffrey Sachs még mindig sokkterápiát ajánl Figyelő, 1993-11-18, 11. o. Telefoninterview (Czelnai Éva)
1991 Válaszol: Jeffrey Sachs, a "vörös posztó" – „károsnak tartom a kárpótlási törvényt” Figyelő, 1991-05-16, 1 és, 20. o. Interview (Varga György)
1995 Mi is az a Sokkterápia? Magyar Szemle, 1995. 7. szám 690–710. o.

Kitüntetései, elismerései

[szerkesztés]

A következő táblázatban felsoroltak csak egy töredékét képezik kitüntetéseinek és elismeréseinek. Bővebb lista: Jeffrey Sachs Curriculum Vitae (2020) 62–63. o. A felsorolás a fejlécében levő nyilakra kattintva Év ill. Megnevezés szerint rendezhető.

Év Megnevezés
1991 Frank E. Seidman Award in Political Economy
1993 "valószínüleg a világ legfontosabb közgazdásza" (New York Times)[116][32]
1994 "a világ legismertebb közgazdásza" (TIME Magazin)[116]
1996 Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia(wd) tagja[117]
1997 ”a világ 50 legfontosabb vezetőinek egyike a globalizáció terén”(Le Nouvel Observateur(wd))[2]
1999 Commander's Cross of the Order of Merit(wd)[2] (Lengyelország)
2000 Bernhard-Harms-Preis des Instituts für Weltwirtschaft Kiel[118]
2004 a világ 100 legbefolyásosabb személyeinek egyike (TIME Magazin)[116]
2005 a világ 100 legbefolyásosabb személyeinek egyike (TIME Magazin)[116]
2005 Sargent Shriver Award for Equal Justice[119]
2007 Padma Bhushan Orden(wd)[2] (India)
2009 Weltwirtschaftlicher Preis(wd) (Németország)
2015 Blue Planet Prize(wd)[120]
2015 Quartz Podcast Award for best business/economics podcast of 2015 (Conversion Tyler Cowen / Jeffrey Sachs)
2016 Jeffrey Sachs and Ruth DeFries Named University Professors]
2017 Globart Award (Ausztria)[121]
2017 World Sustainability Award of the World Sustainability Forum (feleségével Sonia Ehrlich Sachs-szal közösen)[122]
2003 Institute of Medicine (US) tagja[116]
1978 Harvard Society of Fellows tagja[16]
? World Econometric Society tagja[116]
2017 Boris Mints Institute Prize{wd|Q96373816}} (Tel Aviv University)[123]
? Brookings Panel of Economists tagja[116]
? Board of Advisors of the Chinese Economists Society[124] tagja[116][125]
2019 Észtország Szűz Mária Föld Kereszt Rend(wd) III. osztály[126]
2022 Tang Prize(wd) for Sustainable Development[127][128]
2021 A Pápai Társadalomtudományos Akadémia(wd) tagja.[129]
2022 Francia becsületrend[130]

Videográfia

[szerkesztés]
Év Megnevezés
2025 Jeffrey Sachs Goes Off, Roasts Donald Trump’s Trade Talk, Says 'Mickey Mouse Is Smarter Than Him' – Jeffrey Sachs kirobban, szétcincálja Donald Trump kereskedelmi politikáját, és azt mondja, hogy Miki egér okosabb nála”. (55:06, angolul, felirattal)
2025 Deep State, Krieg, Corona – Insider packt aus (Jeffrey Sachs, Marc Friedrich) – Titkosszolgálat, Háború, Corona – bennfentes kitálal (01:57:49, angolul és német felirattal)
2024 Jeffrey Sachs Educates Piers Morgan on Ukraine-Russia War – Jeffrey Sachs oktatja Piers Morgant az ukrajna-orosz háborúról (00:90, angolul és felirattal) Eredeti teljes beszélgetés: "WHY Are We Doing Netanyahu’s Bidding?" Jeffrey Sachs On Syria, Assad & Putin – „Miért teljesítjük Netanjahu parancsait?” Jeffrey Sachs Szíriáról, Asszádról és Putyinról (29:00, angolul)
2025 Jeffrey Sachs: The US is leading us closer to nuclear war 2025-01-13 – Az Egyesült Államok közelebb visz minket a nukleáris háborúhoz. TRT World (26:40, angolul) Főbb pontok:
? Tucker Carlson’s Explosive Interview with Jeffrey Sachs on Israel Sends Shockwaves Across the Globe. – Tucker Carlson explozív interjúja Jeffrey Sachsszal Izraelről sokkolta a világot (00:54, angolul és felirattal)
2025 The Geopolitics of Peace – Jeffrey Sachs in the European Parliament – A béke geopolitikája – Jeffrey Sachs az Európai Parlamentben, 2025-02-19 (01:39:23, angolul) Ugyanez német szinkronnal: Die Geopolitik des Friedens – Jeffrey Sachs im Europäischen Parlament Témák:
  1. Az USA Külpolitikája 6:10
  2. A NATO kibővítése 11:52
  3. A Fekete-tengeri stratégia 17:00
  4. Az USA külpolitikája és a NATO kibővítése 22:04
  5. A Majdani forradalom és következményei 29:50
  6. Az Ukrajna háború és az atomfegyverek ellenőrzése 37:55
  7. Az Ukrajna háború befejezése 41:37
  8. A Trump kormány 45:52
  9. Közel-kelet és Kína 51:17
  10. A hallgatóság kérdései és Sachs válaszai 1:01:40
2012 Jeffrey Sachs in conversation with Larry Elliot 2012. 04. 12. – Jeffrey Sachs beszélget Larry Elliot-tal (54:36, angolul)
2015 Jeffrey Sachs Talks About the Talks in Paris 2015.12. 09. – Jeffrey Sachs a2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencia kapcsán (06:15, angolul)
2020 The Ages of Globalization: A Conversation with Jeffrey Sach and Felipe Larraín 2020. 08. 18. – A globalizáció korszakai: Jeffrey Sachs beszélget Felipe Larraínnal (01:18:34, angolul)
2020 University Professor Jeffrey Sachs: Trump's funding cut to WHO is 'disgraceful' and 'disgusting' 2020. 04. 16. – Jeffrey Sachs: Trump WHO-nak nyújtott támogatásának csökkentése „szégyenletes” és „undorító” (19:01, angolul)
2020 Dr. Joshua Fisher participates in NERPS webinar on sustainable development and peace with Dr. Jeffrey Sachs 2020. 10. 15. – Joshua Fisher és Jeffrey Sachs a fenntartható fejlődésről és a békéről. (54:55, angolul és felirattal)
2024 Jeffrey Sachs on why UN should vote for Palestinian statehood. 2024-04-22 – Jeffrey Sachs arról, hogy miért kellene az ENSZ-nek a palesztin állam létrehozása mellett szavaznia (11:32, angolul)
2020 Economist Jeffrey Sachs criticizes the president: Trump “Understands Nothing, Listens to Nothing” as Pandemic Surges in U.S 2020. 03. 25. – Jeffrey Sachs bírálja Trumpot: „semmit sem ért, semmire sem hallgat”, miközben az Egyesült Államokban terjed a járvány. (21:07, angolul)
2018 "The digital revolution and the distribution of income" with Prof Jeffrey D. Sachs Oxford Martin School, 2018. 05. 23. – Jeffrey Sachs a digitális forradalomról és a jövedelem elosztásáról (01:26:17, angolul)
2024 Jeffrey Sachs: Understanding the Ukraine conflict (minidoc) 2024. 12. 06. – Jeffrey Sachs: Az ukrajnai konfliktus értelmezése (29:35, angolul)
2025 An Evening with Professor Jeffrey D. Sachs 2025. 04. 20. – Egy est Jeffrey Sachs professzorral az Asia Society Hong Kong Center(wd)-ben (2:36:10, angolul) Házigazda Ronnie Chan(wd). Témák (egyebek között):

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Jeffrey D. Sachs (angol nyelven). Brittannica Money, 2005. március 25. (Hozzáférés: 2024. április 22.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j k l m Prof. Jeffrey D. Sachs (angol nyelven), 2009. február 5. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  3. ↑ a b Short Bio (angol nyelven), 2022. március 29. (Hozzáférés: 2024. április 22.)
  4. ↑ Charles Alexander: The 2004 TIME 100 – Scientists & Thinkers – Jeff Sachs (angol nyelven), 2004. április 26. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  5. ↑ Bono: The 2005 TIME 100 – Scientists & Thinkers – Jeffrey Sachs (angol nyelven), 2005. április 18. (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  6. ↑ A civilizáció ára – Az amerikai értékek és a visszatérés a prosperitáshoz. Gondolat, 2016
  7. ↑ 50.000 és 100.000 USD közötti honoráriummal a közepesen fizetett előadók közé tartozik, mint pl. a Nobel díja közgazdász Joseph Stiglitz. Jeffrey Sachs (angol nyelven). All American Speakers Bureau and Celebrity Booking Agency. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  8. ↑ John R. Runyan, Carrie Sharlow (2015. 02). „Theodore Sach” (angol nyelven). Michigan Bar Journal. (Hozzáférés: 2025. április 22.) 
  9. ↑ „Theodore Sachs Labor Lawyer, 72”, New York Times, 2001. március 13. (Hozzáférés: 2025. április 22.) (angol nyelvű) 
  10. ↑ Andrea Sachs: A Michigan Family Story (angol nyelven). Michigan Giving. (Hozzáférés: 2025. április 22.)
  11. ↑ Renata Schmidtkunz, Jeffrey Sachs: Jeffrey Sachs im Gespräch (Interview az ORF Radio-ban) (angol nyelven), 2022. október 28. (Hozzáférés: 2024. április 22.) „A judaizmus egyik eszméje a Tikkun Alum (wd), ami a világ meggyógyítását jelenti. Ez körülbelül az első dolog, amit gyerekként hallottam. Ez része volt annak, amit a nagyapám és a szüleim mondtak nekem, és ez megragadt bennem mint alapgondolat: megpróbálod meggyógyítani a világot. Miért is ne? Mi mást tehetnénk?
    And one idea of Judaism is called to Tikkun Alum, which is to heal the world. It's about the first thing I heard as a child. It was part of what I was told by my grandfather and by my parents, and it stuck with me as a basic idea: you try to heal the world. Why not? What else are we going to do?”
  12. ↑ a középosztálybeli fehérek tömeges elvándorlása a nagyvárosokból a 20. század közepén kisebb közösségekbe és külvárosokba
  13. ↑ a fekete lakosok és a detroiti rendőrség közötti összecsapások sorozata
  14. ↑ Peter Feuerheld: Jewish economist says Catholic social teaching is his moral compass (angol nyelven). National Catholic Reporter, 2018. november 30. (Hozzáférés: 2025. április 22.)
  15. ↑ About (angol nyelven). Society of Fellows. (Hozzáférés: 2025. május 15.) „A Társaság célja, hogy a tudományos pályájuk elején járó kutatóknak lehetőséget biztosítson arra, hogy formális követelmények nélkül folytathassák tanulmányaikat az egyetem bármely tanszékén. A pályázóknak kivételes képességekkel, eredetiséggel és találékonysággal kell rendelkezniük, valamint a legmagasabb szintű intellektuális teljesítményt kell nyújtaniuk, azaz rendkívüli kreativitást kell tanúsítaniuk, és alakítaniuk kell a választott tudományterület jövőbeli irányait.
    (The purpose of the Society is to give scholars at an early stage of their scholarly careers an opportunity to pursue their studies in any department of the University, free from formal requirements. They must be persons of exceptional ability, originality, and resourcefulness, and should be of the highest calibre of intellectual achievement, i.e. manifesting extraordinary creativity and shaping the future direction of their chosen field.)”
  16. ↑ a b Current & Former Junior Fellows (angol nyelven). Society of Fellows. (Hozzáférés: 2025. május 15.)
  17. ↑ Jeffrey D. Sachs (1995). „Mi is az a Sokkterápia?” (magyar nyelven). Magyar Szemle 4 (7), 690-710. o. (Hozzáférés: 2025. április 3.) 
  18. ↑ a b c d Science, Society, and Sustainability – An Evening with Jeffrey Sachs (angol nyelven). The Rockefeller University, 2019. 04. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
  19. ↑ Nina Munk. „Letter from Uganda. Jeffrey Sachs’s $200 Billion Dream”, Waniti Fair, 2007. június 5. (Hozzáférés: 2025. május 5.) (angol nyelvű) „Millions of people die every year for the stupid reason they are too poor to stay alive […] That is a plight we can end. […] The basic truth is that for less than a percent of the income of the rich world nobody has to die of poverty on the planet.” 
  20. ↑ Jeffrey D. Sachs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 26.)
  21. ↑ UN Secretary General Names EI Director Jeffrey Sachs to Lead Sustainability Project, 2012. augusztus 9. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
  22. ↑ Justin Gillis. „A Path for Climate Change, Beyond Paris”, 2015. december 1. (Hozzáférés: 2025. április 29.) (angol nyelvű) „“We’re in such a dreadful situation that every country has to make this transformation, or else this isn’t going to work.”” 
  23. ↑ Centesimus Annus. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 1991. május 1. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
  24. ↑ Laudato Si’. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2015. május 24. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
  25. ↑ Lee C. Bollinger: Ruth DeFries and Jeffrey Sachs Named University Professors (angol nyelven), 2016. április 13. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
  26. ↑ Pope Francis names Jeffrey Sachs to pontifical academy (angol nyelven), 2021. október 25. (Hozzáférés: 2025. április 28.)
  27. ↑ az 1915-ben Karlovy Varyban született Dr Walter Ehrlich fiziológia professzor és az 1918-ban Prágában született Wilhelmina Egerer lánya.Sonia Sachs (angol nyelven). Geni, 2022. április 26. (Hozzáférés: 2025. május 11.)
  28. ↑ Home (angol nyelven). One Million Community Health Workers (1mCHW) Campaign. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
  29. ↑ Sonia Ehrlich Sachs (angol nyelven). Columbia University. (Hozzáférés: 2025. május 11.)
  30. ↑ Columbia Center on Sustainable Investment (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. május 3.)
  31. ↑ Lisa Sachs, Matthew Beck (angol nyelven). The New York Times, 2009. május 30. (Hozzáférés: 2025. április 26.) „She is the assistant director of the Vale Columbia Center on Sustainable International Investment at Columbia University. She graduated from Harvard and received a law degree and a master’s in international affairs from Columbia.”
  32. ↑ a b c d e Peter Passel. „Dr. Jeffrey Sachs, Shock Therapist”, The New York Times, 1993. június 27. (Hozzáférés: 2025. május 3.) (angol nyelvű) 
  33. ↑ Joseph Stiglitz. „The ruin of Russia”, The Guardian, 2003. április 9. (Hozzáférés: 2025. április 22.) (angol nyelvű) „No rewriting of history can change the fact that neo-liberal reform produced undiluted economic decline” 
  34. ↑ Conaghan & Malloy. Unsettling Statecraft: Democracy and Neoliberalism in the Central Andes (angol nyelven). Pittsburg: University of Pittsburgh Press, 198. o. (1994) 
  35. ↑ Tyler Bridges. „Bolivia Turns to Free Enterprise Among Hard Times”, Dallas Morning News, 1987. július 29. (Hozzáférés: 2025. május 3.) (angol nyelvű) 
  36. ↑ Jeffrey Sachs. Economic Possibilities for Our Time: The End of Poverty (angol nyelven). New York: Penquin, 90-03. o. (2005) 
  37. ↑ Timothy J. Kehoe, Carlos Gustavo Machicado, José Peres-Cajías: The Monetary and Fiscal History of Bolivia, 1960–2017 (angol nyelven). NBER Working Paper Series, 2018. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
  38. ↑ a b Jeffrey Sachs, David Lipton (1990. 06). „Poland’s Economic Reform” (angol nyelven). Foreign Affairs. (Hozzáférés: 2025. május 3.) 
  39. ↑ Jane Hardy. Poland's New Capitalism (angol nyelven). London: Pluto Press(wd) (2009). ISBN 978-0745324562 
  40. ↑ a b Doug Henwood (2005. 08). „The long, strange career of Jeffrey Sachs” (angol nyelven). Left Business Observer (111). (Hozzáférés: 2025. május 3.) 
  41. ↑ Doktorzy Honoris Causa (lengyel nyelven). Uniwersytet Ekonomiczny w Krakowie. (Hozzáférés: 2025. május 3.)
  42. ↑ Jörg Roessler (2008). „Mit oder ohne westliches Geld? Der IWF und die sozialistischen Staaten” (német nyelven). Welt Trends 16 (59), 85–96. o. 
  43. ↑ Economist Jeffrey Sachs: Estonia quickly narrowing gap with Scandinavia (angol nyelven). ERR news, 2018. december 19. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  44. ↑ Running a Central Bank and Advising Six Estonian Prime Ministers: All in a Life’s Work for Ardo Hansson (angol nyelven). Eesti Elu, 2025. január 8. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  45. ↑ President Kaljulaid introducing the lecture of Prof Jeffrey Sachs in the Bank of Estonia (angol nyelven). Vabariigi Presidendi Kantselei, 2018. december 17. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  46. ↑ Jeffrey D. Sachs: Quotes (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 22.) „History is written by the rich, and so the poor get blamed for everything.”
  47. ↑ „Best Sellers”, The New York Times, 2005. április 17. (Hozzáférés: 2025. április 6.) (angol nyelvű) 
  48. ↑ Jeffrey D. Sachs. „Offener Brief von Ökonomen an Angela Merkel: "Jetzt ist der Zeitpunkt, die gescheiterte Sparpolitik zu überdenken"”, Tagesspiegel, 2015. július 7. (Hozzáférés: 2024. április 26.) (német nyelvű) „das endlose Spardiktat, das Europa den Menschen in Griechenland aufgezwungen hat, funktioniert einfach nicht.[…] Die Schulden sind auf unbezahlbare 175 Prozent des Bruttoinlandsprodukts angestiegen. Die Wirtschaft liegt nun am Boden, Steuereinkommen sinken im Sturzflug, Leistungs- und Beschäftigungszahlen sind niedrig und und Unternehmen mangelt es an Kapital.[…] Die humanitären Auswirkungen sind kolossal: 40 Prozent der Kinder leben nun in Armut, die Säuglingssterblichkeit ist in die Höhe geschossen und die Jugendarbeitslosigkeit liegt bei fast 50 Prozent. […] Die Medizin, die in Berlin und Brüssel zusammengebraut wird, ist schlimmer als die Krankheit selbst.[…] Wir müssen Griechenland erlauben, seine reduzierten Schulden über einen langen Zeitraum zurückzuzahlen. Der richtige Zeitpunkt, die gescheiterte Sparpolitik zu überdenken, ist jetzt. Dabei müssen die griechischen Schulden zum Teil erlassen werden und gleichzeitig die dringend benötigten Reformen in Griechenland beschlossen werden.” 
  49. ↑ Ulrich Schäfer. „Twitter-Gewitter gegen Merkel und Schäuble”, Süddeutsche Zeitung, 2015. július 12. (Hozzáférés: 2024. április 26.) (német nyelvű) „(Schäuble sei absolut gegen Griechenland, sein Verhalten völlig irrational. […] Schäuble stelle bloß Forderungen auf, biete aber keine Lösungen an. […] Griechenland mag inkompetent sein, aber die Führer der deutschen Regierung sind grausam. [v] Griechenland […] einen Schuldenschnitt benötigt, wie ihn Deutschland 1953, auf der Londoner Schuldenkonferenz auch erhalten habe.” 
  50. ↑ Jeffrey sachs (2006). „Lower Fertility: a Wise Investment” (angol nyelven). Scientific American. „Reducing fertility rates in the poorest countries would also be among the smartest investments that the rich countries could make today for their own future well-being.” 
  51. ↑ Courtney Mares: Economy of Francesco speaker Jeffrey Sachs an advocate for contraception and 'reproductive justice' (angol nyelven), 2020. november 19. (Hozzáférés: 2025. április 28.) „"Pope Francis's support for 'responsible parenthood' as also enunciated by Pope St. Paul VI. This idea means that families, that is mothers and fathers together, should take a rational decision on having children based on their circumstances with focus of securing their flourishing. […] Access to abortion is a choice left to each nation. The Sustainable Development Goals and Agenda 2030 (a list of 17 global goals to be completed by 2030) do not mention abortion or promote abortion."”
  52. ↑ Peter Feuerheld: Jewish economist says Catholic social teaching is his moral compass (angol nyelven), 2018. november 30. (Hozzáférés: 2025. április 28.) „The church's social justice teaching provides an ethical way to look at the world, said Sachs. Too often, American economic study is based upon British liberalism, a tradition whose ethical dimension can be summarized, he said, in three words: "Leave me alone."”
  53. ↑ Jeffrey Sachs. „The IMF Is a Power Unto Itself”, The Financial Times, 1997. december 11. (Hozzáférés: 2025. április 26.) (angol nyelvű) „It is time that the world take a serious look at the International Monetary Fund. In the past three months, this small, secretive institution has dictated economic conditions to 350m people in Indonesia, South Korea, the Philippines, and Thailand. It has put on the line more than $100bn of taxpayers' money in loans. […] While it pays lip service to "transparency", the IMF offers virtually no substantive public documentation of its decisions, except for a few pages in press releases that are shorn of the technical details needed for a serious professional evaluation of its programmes. Remarkably, the international community accepts this state of affairs as normal. […]Three general conclusions can be reached. First, the IMF is invested with too much power: no single agency should have responsibility for economic policy in half the developing world. Second, the IMF's executive board should do its job of overseeing the staff, rather than simply rubber-stamp the staffs' proposals. It is high time the board consult outside expertise in the exploratory stages of IMF operations; it should also canvas international opinion about the origins and policy implications of the Asian crisis. Third, IMF operations should be made public, so that professional debate and review can help ensure the highest possible professionalism of the institution, especially since (for all its faults) the Fund will surely continue to play an important role for many years in the future.” 
  54. ↑ Jeffrey D. Sachs: Fixing the IMF and the World Bank (angol nyelven). Project Syndicate, 1999. október 4. (Hozzáférés: 2025. április 26.) „The IMF is trying to run much of the world, and of course it can't do that effectively. It has programs in more than 60 countries, and virtually dictates economic policies (or tries to) in these countries. This is an impossible and foolish task. The IMF has no special expertise in the transition societies of the former communist world, or in African economic development. It has failed miserably in those places. […] The situation with the World Bank is no better. It, too, is trying to run the world, or at least the poorest part of the world. It, too, is remarkably overextended.”
  55. ↑ Mark Weisbrot, Jeffrey Sachs: Economic Sanctions as Collective Punishment: The Case of Venezuela (angol nyelven), 2019. 04. (Hozzáférés: 2025. április 28.)
  56. ↑ Michael Selby-Green. „Venezuela crisis: Former UN rapporteur says US sanctions are killing citizens – ‘Modern-day economic sanctions and blockades are comparable with medieval sieges of towns’”, The Independent, 2019. január 26. (Hozzáférés: 2025. április 28.) (angol nyelvű) 
  57. ↑ a b c Andrew Buncombe. „US sanctions on Venezuela responsible for 'tens of thousands' of deaths, claims new report – Claim comes as US seeks to dislodge Venezuela's president”, Independent, 2019. április 26. (Hozzáférés: 2025. április 28.) (angol nyelvű) 
  58. ↑ Madurot 2013. április 14-én választották meg először(wd) Venezuela elnökévé. Tehát a Sachs-Weisbrot jelentés idején még csak első hat éves periódusának utolsó évében volt.
  59. ↑ Trump calls coronavirus 'the Chinese virus' (angol nyelven), 2020. március 18. (Hozzáférés: 2025. április 28.)
  60. ↑ Donald Trump (angol nyelven), 2024. szeptember 18. (Hozzáférés: 2025. április 28.)
  61. ↑ Stuart Lau, Luanna Muniz. „Borrell’s adviser pushes China’s contested claim that COVID came from US”, Politico, 2022. július 12. (Hozzáférés: 2025. április 28.) (angol nyelvű) „"quite likely emerged from a U.S.-backed laboratory research program […] A natural spillover is also possible, of course. Both hypotheses are viable at this stage."” 
  62. ↑ Suzanne Burdick, Ph.D.: Fauci Not ‘Telling It Like It Is,’ Chair of COVID-19 Commission Tells RFK Jr. (angol nyelven). The Defender, 2022. augusztus 25. (Hozzáférés: 2025. április 28.)
  63. ↑ Jeffrey D. Sachs és munkatársai: The Lancet Commission on lessons for the future from the COVID-19 pandemic (angol nyelven). The Lancet, 2022. október 8. (Hozzáférés: 2025. április 28.)
  64. ↑ James D. Walsh. „/ Mad Scientists – Nowhere is the lab-leak debate more personal than among the experts investigating the origins of COVID.”, Intelligencer, 2023. március 3. (Hozzáférés: 2025. április 28.) (angol nyelvű) „We do not know where SARS-CoV-2, the virus that caused this pandemic, came from. Some scientists surmise that it came from a marketplace. Many scientists are worried that it came out of a laboratory through work that was underway on SARS-like viruses. […] ‘Both hypotheses are viable. Neither has been disproved.’” 
  65. ↑ a b c Snezana Rakic: Jeffrey Sachs: ”America doesn’t like neutrality but that’s the only way for Serbia” (angol nyelven). Serbian Monitor, 2024. augusztus 26. (Hozzáférés: 2025. május 11.)
  66. ↑ Sachs az amerikai stratégiai vezetők egypólusú világnézetét – amely a NATO Szerbia elleni bombázásához, az iraki és afganisztáni háborúkhoz, valamint Bassár el-Aszadnak a CIA szervezte Timber Sycamore(wd) és más titkos műveletekkel megkísérelt megbuktatásához vezetett – kulcsfontosságúnak tartja az események megértéséhez.
  67. ↑ ”My point is that the U.S. provoked the war in Ukraine by aggressively expanding NATO according to an American plan dating back to the early 1990s. The U.S. government has lied about this history, including its role in several regime change operations. Ukraine, tragically, was caught in the middle. There is now extensive documentation to support this. The war could have been entirely avoided if the U.S. had not pursued NATO expansion into Ukraine, if the U.S. had not joined the coup against Ukrainian President Viktor Yanukovych in February 2014, if the U.S. had upheld the Minsk II agreement, and if the U.S. had negotiated openly and wisely with Russia in December 2021 and January 2022. The war could have ended with a peace agreement between Ukraine and Russia based on Ukraine’s neutrality in March or April 2022, had the U.S. not intervened to stop the agreement.
  68. ↑ a b c Isaac Chotiner: Jeffrey Sachs’s Great-Power Politics – The economist discusses what the U.S. gets wrong about Putin and the war in Ukraine. (angol nyelven). The New Yorker, 2023. február 27. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  69. ↑ „JeffreySachs a Karmelitában”, Heves Megyei Hírlap, 2022. december 10. (Hozzáférés: 2025. május 2.) 
  70. ↑ Jefrey Sachs: A Mediator's Guide to Peace in Ukraine (angol nyelven). Common Dreams, 2022. december 5. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  71. ↑ Jefrey Sachs: The Real History of the War in Ukraine: a Chronology of Events and Case for Diplomacy (angol nyelven). The Kennedy Beacon, 2023. július 17. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  72. ↑ Abigail Ng: It’s ‘reckless’ to talk about defeating Russia, says former advisor to the Soviet Union (angol nyelven). CNBC, 2022. május 13. (Hozzáférés: 2025. május 1.) „Russia has 'considerable firepower' and it’s reckless to talk about defeating the country […] the U.S. seems to believe it can beat Russia militarily, and the West is supporting Ukraine in its effort to push Russia out. With that view, Ukraine decided not to continue negotiations […] Instead, Ukraine changed the tune and said that now, their goal is to defeat Russia. What it means is an escalation of the war, an escalation of global dangers, an escalation of the economic fallout and a lost opportunity to find an off-ramp to this conflict.”
  73. ↑ Waffenstillstand jetzt! (német nyelven). Zeit online, 2022. június 29. (Hozzáférés: 2025. május 1.) „Der Westen muss sich Russlands Aggression in der Ukraine und weiteren revanchistischen Ansprüchen geeint entgegenstellen. Doch ein Fortdauern des Kriegs in der Ukraine ist nicht die Lösung des Problems. […] Der Westen muss alles daransetzen, dass die Parteien zu einer zeitnahen Verhandlungslösung kommen. Sie allein kann einen jahrelangen Abnutzungskrieg mit seinen fatalen lokalen und globalen Folgen sowie eine militärische Eskalation, die bis hin zum Einsatz nuklearer Waffen gehen kann, verhindern.”
  74. ↑ Matthias Gebauer, Roman Höfner und Fidelius Schmid: Spiegel: A CIA még nyáron figyelmeztetett, hogy az oroszok gázvezeték robbantására készülnek a tengeren (magyar nyelven). HVG. (Hozzáférés: 2025. május 1.) A Spiegel 2022-09-28 cikkének fordítása
  75. ↑ Körömi Csongor: Az egymást követő robbanások vethetnek véget az Északi Áramlat történetének (magyar nyelven). Telex, 2022. szeptember 29. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  76. ↑ Joe Biden: If Russia invades… (angol nyelven). ABC News, 2022. február 7. (Hozzáférés: 2025. május 1.) „Biden elnök: ‘Ha Oroszország megtámadja... akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Véget vetünk neki.’ Riporter: ‘De pontosan hogyan fogják ezt megtenni, hiszen... a projekt Németország ellenőrzése alatt áll?’ Biden: ‘Ígérem, hogy képesek leszünk erre’.
    (Pres. Biden: ‘If Russia invades...then there will be no longer a Nord Stream 2. We will bring an end to it.’ Reporter: ‘But how will you do that, exactly, since...the project is in Germany's control?’ Biden: ‘I promise you, we will be able to do that.’)”
  77. ↑ William Mata: White House denies journalist’s claims it blew up Russian gas pipeline – Seasoned reporter Seymour Hersh claimed Joe Biden gave orders (angol nyelven). The Independent, 2023. február 10. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  78. ↑ Rachel More and Anna Wlodarczak-semczuk: Poland received German request to arrest Nord Stream suspect but he's left country, prosecutors say (angol nyelven). Reuters, 2024. augusztus 14. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  79. ↑ Bojan Pancevski: A Drunken Evening, a Rented Yacht: The Real Story of the Nord Stream Pipeline Sabotage (angol nyelven). The Wall Street Journal, 2024. augusztus 14. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  80. ↑ Jeffrey Sachs: I don't trust US policies (angol nyelven). TRTWORLD. (Hozzáférés: 2025. április 4.)
  81. ↑ Edit M. Lederer. „Russia and West clash over probe of Nord Stream sabotage”, Washington Post, 2023. február 23. (Hozzáférés: 2025. május 2.) (angol nyelvű) „the consequences of the sabotage were enormous not only from the economic losses but in the heightened threat to all cross-border infrastructure, including undersea internet cables and offshore wind farms. It is the responsibility of the U.N. Security Council to take up the question of who might have carried out the act in order to bring the perpetrator to international justice, to pursue compensation for the damaged parties and to prevent future such actions” 
  82. ↑ Yuriy Gorodnichenko: Open letter to Jeffrey Sachs on the Russia-Ukraine war (angol nyelven). Berkeley News, 2023. március 20. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  83. ↑ “Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. S ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban.”
  84. ↑ Jeffrey Sachs (2018). „Ending America’s War of Choice in the Middle East” (angol nyelven). Horizons (11). (Hozzáférés: 2025. május 1.) „The United States of America has long viewed itself as an exceptional nation, even as God’s New Israel, sent to redeem the world. This view has bipartisan support, with deep roots in the country’s history, culture, and religious traditions. Recent paeans to American exceptionalism include Ronald Reagan’s description of America as “the shining city on the hill,” and Madeleine Albright’s as the “indispensable nation.” Reagan was harking back to Puritan leader John Winthrop, who quoted Jesus (Matthew 5:14) in declaring the colonial settlements as “a city upon the hill,” with the world’s eyes upon it. American exceptionalism has been called the nation’s civic religion” 
  85. ↑ William Fulbright. The Price of Empire (angol nyelven). New York: Pantheon Books, X. o. (1989) „The historical odds are against us. We, the United States, may go the way of so many great powers of the past – the way of power politics and of mindless rivalry with the other great power, the way of ancient Athens and the once mighty, now fallen European empires of the century past – our once-great promise, the promise of the 'city on the hill,' mortgaged and finally sacrificed to the arrogance of power.” 
  86. ↑ Jeffrey Sachs. A New Foreign Policy – Beyond American Exceptionalism (angol nyelven). Columbia University Press (2018). ISBN 9780231188487 
  87. ↑ Jeffrey Sachs. „The Age of Impunity”, Boston Globe, 2016. május 12. (Hozzáférés: 2025. április 3.) (angol nyelvű) 
  88. ↑ Jeffrey Sachs. „To end corruption, start with the US and UK. They allow it in broad daylight”, The Guardian, 2016. május 12. (Hozzáférés: 2025. április 13.) (angol nyelvű) 
  89. ↑ a b Jeffrey Sachs: America, Human Rights, and Israel’s War on Palestine (angol nyelven). project-syndicate, 2021. május 25. (Hozzáférés: 2025. április 22.)
  90. ↑ ”Human rights are human rights, and they are part of international law under the UN Charter. Whether the case is Xinjiang and the Uighurs, Myanmar and the Rohingya, or Israel and the Palestinian Arabs, the correct way to defend international law is through the United Nations, starting with an independent investigation under the auspices of the UN Human Rights Council.”
  91. ↑ The Fateful Triangle: The United States, Israel, and the Palestinians (Updated Edition), Haymarket Books, 2015
  92. ↑ Izraelnek felejtenie kell, Kossuth Kiadó, Budapest, 1980
  93. ↑ Netanyahu Government Has Killed More Than 50,000 People, Says Senator Sanders (angol nyelven). CNN-News, 2025. április 3. (Hozzáférés: 2025. április 3.) „Korrupt kampányfinanszírozási rendszerünk van, amelyben milliárdosok korlátlan összegeket költhetnek szuper PAC-jeiken keresztül politikusok megvásárlására és befolyásolására, valamint a jogalkotásra. […] És az AIPAC, az Amerikai Izraeli Közügyek Bizottság is ugyanezt teszi. […] Ha egy kongresszusi tag Netanjáhú katonai támogatását ellenzi, az AIPAC milliókat költ arra, hogy [a következő választáson] legyőzzék.”
  94. ↑ The Price of Empire, Pantheon Books, 1989 (The Middle East: 175-189. o.)
  95. ↑ Stephen Kapos – how to be a mensch through turbulent times (angol nyelven). Jewish Voice for Labor, 2025. április 11. (Hozzáférés: 2025. május 19.) „Holokauszt-túlélőként mondom, hogy a gázai népirtás nem az én nevemben és nem a mi nevünkben történik.”
  96. ↑ Holocaust Survivor Absolutely DEMOLISHES Israel (angol nyelven). Double Down News, 2024. (Hozzáférés: 2025. május 19.)
  97. ↑ “Israel’s attempt to justify its latest brutal assault on Gaza rings hollow to anybody familiar with events in Israel, where the government of Prime Minister Binyamin Netanyahu, backed by anti-Arab racists, has systematically, cruelly, and persistently violated the basic human rights of the Arab population.”
  98. ↑ “Netanyahu claims to be acting in the name of the Jewish people. He certainly is not. Many Jews around the world, including me, despise Netanyahu’s racist politics.”
  99. ↑ “As an American, I am also deeply troubled by the US government’s knee-jerk support of Israel.”
  100. ↑ “The truth is that the US government’s uncritical support for Israel has come to depend more on evangelical Christians[…] than on American Jews, who are deeply divided by Netanyahu’s actions.”
  101. ↑ “Moreover, the blank check that […] President Donald Trump gave to Israel in recent years has encouraged extreme racism within parts of Israeli society, along with a sense among Israeli leaders that no abuse they commit or condone will shake US government support.“
  102. ↑ The Geopolitics of Peace – Jeffrey Sachs in the European Parliament (angol nyelven), 2025. február 21. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  103. ↑ Die Geopolitik des Friedens – Jeffrey Sachs im Europäischen Parlament (német nyelven), 2025. február 21. (Hozzáférés: 2025. május 1.) (video)
  104. ↑ Jeffrey Sachs: The Geopolitics of Peace – Speech to the European Parliament (angol nyelven). Brave New Europe, 2025. február 28. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  105. ↑ Professor Jeffrey D. Sachs: «Der Krieg in der Ukraine ist vorbei. Der Verlierer, der durch Verhandlungen gerettet werden wird, ist die Ukraine. Der zweite Verlierer ist: Europa» (német nyelven). Die Weltwoche, 2025. március 25. (Hozzáférés: 2025. május 1.)
  106. ↑ Bernek Ágnes (2015). „Az új, többpólusú világpolitikai rend küszöbén” (magyar nyelven). Földgömb 33 (291), 31-41. o. (Hozzáférés: 2025. május 1.) 
  107. ↑ Jeffrey Sachs. „Trump is robbing America of what makes it great”, Washington Post, 2018. július 25. (Hozzáférés: 2025. május 17.) (angol nyelvű) „China’s rapid technological advance has stunned U.S. policymakers, especially in the national security apparatus. The ’Made in China 2025’ program is a brash, confident and yet utterly realistic statement of China’s intention to develop the key technologies of the 21 century in advanced computation, robotics, renewable energy, precision medicine, agriculture and low-carbon transport. One of the most significant is China’s ambitious plan to pioneer a worldwide renewable electricity grid — the first of its kind and scale. Trump’s trade war aims to scuttle China’s impertinence.” 
  108. ↑ Elizabeth Schulze: Geopolitical cold war with China would be a dangerous mistake, economist Jeffrey Sachs says (angol nyelven). CNBC, 2020. augusztus 10. (Hozzáférés: 2025. május 1.) „American politicians risk making a 'dreadful mistake' by escalating tensions with China […] The last Cold War was dangerous enough […] This one would be even more dangerous. It’s completely misconceived and misguided, but a lot of Americans want to put it to China and think that we run the show, which is a very dangerous view of thinking.”
  109. ↑ William Fulbright. Hatalmi gőg. Budapest: Kossuth, 155. o. 
  110. ↑ Jefrey Sachs: The new world economy (angol nyelven), 2023. január 10. (Hozzáférés: 2025. május 1.) „We are no longer in a US-led world, nor even a world divided between the US and its rival China. We have already entered a multipolar world, in which each region has its own issues and role in global politics. No country and no single region can any longer determine the fate of others. This is a complex and noisy environment – with no country, region, or alliance in charge of the rest. […] The management of a multipolar world is fraught with difficulties. We urgently need more dialogue with other countries, and to move beyond the simplistic propaganda of our own governments. Here in the West, we are bombarded daily with ridiculous official narratives, most originating from Washington: Russia is pure evil, China is the greatest threat to the world, and only NATO can save us. These naïve stories, spun out endlessly by the US State Department, are a great hindrance to global problem solving. They trap us in false mindsets, and even in wars that should never have occured and which must be stopped by negotiation rather than escalation.”
  111. ↑ Christopher Layne (2018. 01). „The US–Chinese power shift and the end of the Pax Americana” (angol nyelven). International Affairs 94 (1), 89-111. o. (Hozzáférés: 2025. április 15.) „Unless the United States can adjust gracefully to this tectonic geopolitical shift, the chances of a Sino-American war are high—as they always are during power transitions. However, whether change comes peacefully or violently, the Pax Americana’s days are numbered.” 
  112. ↑ ”A jelenlegi helyzet túlságosan emlékeztet engem a mesére a gazdáról, akinek a csirkéi döglenek. A helyi pap egyik orvosságot a másik után adja –imákat, gyógyitalokat, fogadalmakat –, amíg az összes csirke el nem pusztul. ’Nagyon kár’, mondja a pap, ’mert még annyi más jó ötletem lenne.’”
    “The current situation reminds me too much of the fable of the farmer whose chickens are dying. The local priest gives one remedy after another—prayers, potions, oaths—until all of the chickens are dead. ‘Too bad,’ says the priest, ‘I had so many other good ideas.’”
  113. ↑ ”Az Egyesült Államok nemzeti jövedelmének minden 100 dollárjából kormányunk jelenleg 5 centet ad segélyként egész Afrikának. Ugyanebből a 100 dollárból körülbelül 10 dollárt fordítunk az ösztönző csomagra és a bankok megmentésére, és további 5 dollárt a hadseregre. Nem csodálatos, hogy a közvélemény figyelmét olyan javaslatok keltették fel, amelyek a mai 5 centet 4 vagy 3 centre, esetleg nullára csökkentenék.
    Out of every $100 of US national income, our government currently provides the grand sum of 5 cents in aid to all of Africa. Out of that same $100, we have found around $10 for the stimulus package and bank bailouts and another $5 for the military. It is not wonderful that what has caught the public’s eye are proposals to cut today’s 5 cents to 4 or 3 cents or perhaps zero.”
  114. ↑ The Age of Sustainable Development (angol nyelven). „Sachs az olvasóknak, diákoknak, aktivistáknak, környezetvédőknek és politikai döntéshozóknak kínálja a fenntartható fejlődési célok eléréséhez szükséges eszközöket, mérőszámokat és gyakorlati utakat. Ez a könyv jóval több, mint retorikai gyakorlat, célja, hogy tájékoztasson, inspiráljon és cselekvésre ösztönözzön.
    Sachs offers readers, students, activists, environmentalists, and policy makers the tools, metrics, and practical pathways they need to achieve Sustainable Development Goals. Far more than a rhetorical exercise, this book is designed to inform, inspire, and spur action.”
  115. ↑ The Ages of Globalization (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 23.) „Sachs a technológiai és intézményi változások hét különböző hullámán vezeti végig az olvasót, kezdve a bolygónak a korai modern ember által a hosszú távú migráción keresztül történő eredeti benépesítésétől, és a mai globalizációra vonatkozó elmélkedésekkel zárul. Útközben megvizsgálja, hogy a földrajz, a technológia és az intézmények kölcsönhatása hogyan befolyásolta a neolitikus forradalmat; a ló szerepét a birodalmak kialakulásában; a nagy szárazföldi birodalmak elterjedését a klasszikus korban; a globális birodalmak felemelkedését az Európából Ázsiába és Amerikába vezető tengeri útvonalak megnyitása után; és az ipari korszakot.
    Sachs takes readers through a series of seven distinct waves of technological and institutional change, starting with the original settling of the planet by early modern humans through long-distance migration and ending with reflections on today’s globalization. Along the way, he considers how the interplay of geography, technology, and institutions influenced the Neolithic revolution; the role of the horse in the emergence of empires; the spread of large land-based empires in the classical age; the rise of global empires after the opening of sea routes from Europe to Asia and the Americas; and the industrial age.”
  116. ↑ a b c d e f g h The Lecturer: Professor Jeffrey Sachs (angol nyelven). BBC Radio. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
  117. ↑ Jeffrey David Sachs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 30.)
  118. ↑ Bernhard-Harms-Preis (német nyelven). (Hozzáférés: 2025. május 20.)
  119. ↑ Jeffrey D. Sachs Honored by the Shriver National Center on Poverty (angol nyelven), 2005. december 13. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
  120. ↑ Earth Institute Director Jeffrey Sachs Awarded Blue Planet Prize (angol nyelven), 2015. június 18. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
  121. ↑ GLOBART Award (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 30.)
  122. ↑ World Sustainability Award 2017 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. április 29.)
  123. ↑ "The digital revolution and the distribution of income" with Prof Jeffrey D. Sachs (angol nyelven), 2018. május 23. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
  124. ↑ Statement (angol nyelven). The Chinese Economists Society. (Hozzáférés: 2025. május 18.) „A Kínai Közgazdászok Társasága (CES) egy az Egyesült Államokban bejegyzett nonprofit tudományos szervezet. A Társaság célja a tagjai közötti tudományos eszmecsere elősegítése, valamint a közgazdaságtan és a menedzsmenttudományok fejlődésének és terjesztésének előmozdítása Kínában.”
  125. ↑ Advisory List (angol nyelven). The Chinese Economists Society. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  126. ↑ Ameerika kodanikud, kes on saanud Eesti Vabariigi teenetemärgid 1995 – 2019 (észt nyelven). U.S. Embassy in Estonia, 2019. (Hozzáférés: 2025. április 13.)
  127. ↑ Categories and Awards (angol nyelven). TANG PRIZE. (Hozzáférés: 2025. május 18.) „A 'Tang-díj a fenntartható fejlődésért' azokat ismeri el, akik kiemelkedő hozzájárulást tettek az emberi társadalmak fenntartható fejlődéséhez, különösen a tudomány és a technológia területén végzett úttörő innovációk révén.”
  128. ↑ TANG PRIZE Laureates (angol nyelven). TANG PRIZE. (Hozzáférés: 2025. május 18.)
  129. ↑ Nomina di Membro Ordinario della Pontificia Accademia delle Scienze Sociali (olasz nyelven), 2021. október 25. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
  130. ↑ Jeffrey Sachs décoré de la Légion d’Honneur par la France le 11 mai 2022 (francia nyelven). Consulat général de France à New York, 2022. május 11. (Hozzáférés: 2025. április 13.) „Karrierje és a világ legsürgetőbb problémáira konkrét megoldásokat kínáló munkássága elismeréseként a neves közgazdász Jeffrey Sachs a francia nagykövet, Philippe Etienne által a francia főkonzulátuson New Yorkban a Becsületrend lovagjává avatták.
    (Pour sa carrière et ses travaux apportant des solutions concrètes aux problèmes mondiaux les plus urgents, l’économiste de renom Jeffrey Sachs a été fait Chevalier de la Légion d’Honneur par l’Ambassadeur de France aux États-Unis Philippe Etienne au Consulat général de France à New York.)”

További infomációk

[szerkesztés]

Jeffrey Sachs

[szerkesztés]
Év Megnevezés
2025 Jeffrey Sachs találatok a Columbia Egyetem honlapján (2025-04-23)
? Center for Sustainable Development
2008 Jeffrey Sachs 2008-as életrajza
? Jeffrey Sachs idézetek
? Jeffrey Sachs a Columbia Climate School weboldalán
? Jeffrey Sachs honlapja
2024 Curriculum Vitae

Az USA kivételessége

[szerkesztés]
Év Megnevezés
1989 The Price of Empire – William Fulbright, Pantheon Books, New York, 1989.
? Hatalmi gőg – William Fulbright, Kossuth kiadó, évszám nélkül. (A The Arrogance of Power, Random House, 1966 magyar fordítása.)
2017 Who rules the world? – Noam Chomsky Penguin Books Ltd; 1st edition (2017. 05. 04.) ISBN 978-0241189450 németül: Wer beherrscht die Welt? Die globalen Verwerfungen der amerikanischen Politik – Eine zornige Abrechnung mit den USA und ihrer rücksichtslosen Machtpolitik, Ullstein, 2017, ISBN 978-3548377223
2005 Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. században – Francis Fukuyama, Századvég, 2005 (A State-Building: Governance and World Order in the 21st century, Ithaca, NY: Cornell University Press, 2004, ISBN 0-8014-4292-3 magyar fordítása)
1994 A történelem vége és az utolsó ember – Francis Fukuyama, európa könyvkiadó kft. (A The End of History and the Last Man, Free Press, 1992, ISBN 0-02-910975-2 magyar fordítása)
1998 A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Samuel P. Huntington, Európa Bp., 1998 (A The Clash of Civilizations and the Remaking of World Order, Simon & Schuster, 1996, ISBN 978-0-684-84441-1 magyar fordítása)
2025 Warum die USA fast immer im Krieg sind – ARTE video-dokumentáció, 2025-03-05 (1:30:31) németül

USA – Izrael

[szerkesztés]
Év Megnevezés
1989 The Price of Empire – William Fulbright, Pantheon Books, New York, 1989. The Middle East (175–188. o.)
1999 Fateful Triangle: The United States, Israel, and the Palestinians – Noam Chomsky, South End Press, Cambridge, Massachusetts, 1999 (1983)
2008 The Israel Lobby and US Foreign Policy – John J. Mearsheimer & Stephen M. Walt Farrar, Straus and Giroux; 2008. 09. 02. ISBN 978-0374531508
2024 Holocaust Survivor Absolutely DEMOLISHES Israel Stephen Kapos beszéde, Double Down News (12:10)
2025 Netanyahu Government Has Killed More Than 50,000 People, Says Senator Sanders CNN-News (2025-04-03 6:17)
2025 Kein Frieden in Nahost: Warum mit Israel und den USA kein Palästinenserstaat zu machen – Noam Chomsky (Nomen Verlag, 2025. 01. 08. ISBN 978-3939816539
2025 Gáza kiürítése, a régi izraeli álom – Alain Gresh, 2025

USA – Oroszország – Ukrajna

[szerkesztés]
Év Megnevezés
1989 The Price of Empire – William Fulbright, Pantheon Books, New York, 1989. The Cold War: The U.S. and the U.S.S.R (3–42. o.)
1999 The Grand Chessboard: American Primacy and Its Geostrategic Imperatives – Zbigniew Brzezinski németül: Die einzige Weltmacht: Amerikas Strategie der Vorherrschaft und der Kampf um Eurasien Nomen Verlag; 2. kiadás, 2025-01-03. magyarul: A nagy Sakktábla, Európa Könyvkiadó, 1999
2015 Az új, többpólusú világpolitikai rend küszöbén Bernek Ágnes, Földgömb, 33. évf. 291. szám (2015. március)
2018 Because They Could: The Harvard Russia Scandal (and NATO Enlargement) after Twenty-Five Years – David Warsh, 2018. 05. 15. CreateSpace Independent Publishing Platform, ISBN 978-1718946507
2022 Ukrajna a 21. századi geopolitika „nagy sakktábláján” Bernek Ágnes EK/2022/11
2024 Der lange Weg zum Krieg: Russland, die Ukraine und der Westen – Eskalation statt Entspannung – Günter Verheugen és Petra Erler, 2024. 05. 15. Heyne Verlag, ISBN 978-3453218833

USA és Kína

[szerkesztés]
Év Megnevezés
2025 Was Made in China 2025 Successful? – A Rhodium Group elemzése az Amerikai Kereskedelmi Kamara számára (2025-05-05)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jeffrey_Sachs&oldid=28126788”